Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ungureanu, Francisc

2005. február 19.

Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2015. május 18.

Középpontban a család: Szatmárnémetiben találkoztak a katolikus püspökök
A család, az iskola és az ifjúság állt a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája múlt hétvégén Szatmárnémetiben tartott megbeszéléseinek középpontjában. A római és görög katolikus püspököket az ország területéről egybegyűjtő konferenciának ez volt a tavaszi plenáris ülése.
A témában kiadott közleményükben a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája rámutat: a képviselőház és szenátus közös tanácsának az új alkotmány kidolgozásában tett törekvéseit figyelemmel követve, a katolikus püspökök a parlamentnek címzett közös levelet írtak, amelyben újra megfogalmazták kérésüket a 48-as cikkely 1-es bekezdése módosítására.
„A család egy férfi és egy nő szabad akaratából létrejövő házasság eredménye, az ő egyenlőségükre épül, valamint az ő jogukra és kötelességükre, amellyel gyermekeiket nevelik és oktatják" – hangzik az egyházi elöljárók javaslata. Az emberi méltóság védelmében a püspökök hangsúlyozták a roma és más, hátrányt szenvedő, a társadalom perifériáján lévő közösségek támogatásának fontosságát, az identitásuk megtartásával integrálva őket a helyi közösségekbe, hosszú távú programok lefolytatásával.
A tavaszi ülésen ugyanakkor bemutatták a július 22. és 26. között Kolozsváron megrendezendő Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó (INTC) előkészületi folyamatait, a jelentkezési és rendezési részleteket. A püspökök emellett jóváhagyták a médiatanács által bemutatott, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája most elkészült logóját és honlapját, mely, mint mondták, a romániai katolikus egyház identitásának és életének tükrözője lesz.
A munkaüléseken megvizsgálták a Romániai Caritas Konföderáció új statútumát, és a szociális szervezet javaslatára a nepáli földrengés áldozatait segíteni szándékozó gyűjtés megrendezéséről döntöttek, melyet június 7-én tartanak. A továbbiakban szó esett a katolikus iskoláról, a megszentelt életről, a szociális pasztoráció kezdeményezéseiről és nehézségeiről.
A konferencia új főtitkárává Francisc Ungureanut, a bukaresti főegyházmegye papját választották, aki június elsején kezdi meg mandátumát. A szakmai megbeszélések mellett a püspökök mindennap időt fordítottak a közös imádságra, de a szentmisék alkalmával a hívekkel is találkoztak. A konferencia következő plenáris ülésére Lugoson kerül sor, szeptember 21–23. között.
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 13.

A Katolikus Püspöki Konferencia közleménye
A katolikus oktatás, a családok pasztorációja, illetve az Irgalmasság Évének közös programjai szerepeltek a romániai római katolikus és görög katolikus püspökök megbeszélésének középpontjában, akik 2016. május 9-11. között Ciofliceni-ben (Snagov) találkoztak a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia (RKPK) tavaszi ülésén.
A munkálatok házigazdája a Bukaresti Görög Katolikus Püspökség, helyszíne pedig a Sarutlan Kármeliták Ciofliceni-i (Snagov) kolostora volt. Az ülésszak megnyitóján részt vett Excellenciás Miguel Maury Buendía, Románia apostoli nunciusa.
A fent említett témákon kívül egyeztetés folyt az országos katolikus hittanversenyről, illetve a családpasztoráció országos szintű koordinálásának szükségességéről. A 2016. július 25-31. között Krakkóban tartandó Ifjúsági Világtalálkozó kapcsán a püspökök örömmel értesültek arról, hogy nagyszámú fiatal képviseli országunkat ezen az eseményen. Az ülésen szó volt továbbá az egyházmegyék közös zarándoklatáról, amit az Irgalmasság Évében szerveznek Rómába.
A püspökök elemzés tárgyává tették az adótörvény súlyos hatásait az egyházi tulajdonban lévő ingatlanokra, közös levelet fogalmazva erre vonatkozóan a Vallásügyi Államtitkárnak; a 2016. június 5-én tartandó önkormányzati választásokkal kapcsolatosan közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyben a katolikusokat és minden jóakaratú embert arra buzdítanak, hogy vegyenek részt a szavazáson, éljenek az alkotmány biztosította jogaikkal és kötelezettségeikkel: „A keresztények tevékeny és fontos szerepet kell vállaljanak az itt élő népekre jellemző keresztény értékek megőrzésében, terjesztésében, melyek a Szentírás, illetve az Egyház tanításának egyaránt megfelelnek. Mindannyiunk számára, együtt és külön-külön is fontos, hogy politikai szinten ki az, aki képviseli társadalmi értékeinket, törekvéseinket.”
2016. május 10-én, kedden délután a püspököket fogadta Klaus Werner Johannis, Románia köztársasági elnöke. Ugyanazon a napon a főpásztorok szentmisét mutattak be a Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt görög katolikus székesegyházban, majd az apostoli nuncius fogadta őket a nunciatúra székhelyén.
A konferencia statutumának megfelelően a RKPK elnökségét Eminenciás Lucian Mureșan bíboros, a Romániai Görög Katolikus Egyház nagyérseke veszi át, alelnöknek pedig a következő három évre Excellenciás Ioan Robu, bukaresti római katolikus metropolita-érseket választották meg a jelenlévők. Ezen kívül új állandó tanácsot is választottak, melynek tagjai Eminenciás Lucian Mureşan bíboros, görög katolikus nagyérsek, Excellenciás Ioan Robu bukaresti római katolikus metropolita-érsek, Excellenciás Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök és Excellenciás Vasile Bizău máramarosi görög katolikus megyéspüspök.
A munkálatok végén a jelenlévő püspökök meghatározták, hogy a RKPK következő ülése 2016. szeptember 26-28. között Nagyváradon kerül megszervezésre, házigazdája pedig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség lesz.
A RKPK az ország római katolikus és görög katolikus püspökeit fogja egybe, kifejezve az egyházmegyék szoros kapcsolatát egymással, illetve egységét Szent Péter utódával, Ferenc pápával.
Francisc Ungureanu főtitkár
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2017. április 6.

A törvények betartását követelik (Katolikus püspöki kar)
Aggodalmát fejezte ki tegnap a katolikus püspöki kari konferencia a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében, amelynek működése bizonytalanná vált, és felszólította a hatóságokat, tartsák tiszteletben a jogállamiság elveit, valamint a vallási és etnikai kisebbségek jogait.
A római katolikus és görögkatolikus egyházi elöljárókat tömörítő testület főtitkára, Francisc Ungureanu által aláírt román nyelvű közlemény szerint aggasztó a marosvásárhelyi magyar tannyelvű tanintézmény működésének akadályoztatása. A katolikus püspökök úgy vélik, az iskola létét egy alaptalan, a jogállamiság ismérvei szerint ellenőrizetlen feljelentés alapján indított ügyészségi eljárás sodorja veszélybe. Hozzátették: az iskola vezetősége, a tanárok, a diákok és szüleik ellen indított eljárás következtében sérül a püspöki kari konferencia, valamint az oktatási minisztérium között létrejött megállapodásnak az egyházi iskolák alapítására vonatkozó kitétele. Leszögezték: elfogadhatatlannak tartanak minden olyan eljárást, amely a törvényes keretek között működő egyházi iskolát választó szülők megfélemlítésére irányul. A püspöki kari konferencia felszólította az illetékes hatóságokat – az oktatási minisztériumot, a Maros megyei tanfelügyelőséget, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt és a helyi önkormányzati testületet –, sürgősen és hatékonyan intézkedjenek, hogy az iskola zavartalanul folytathassa működését. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998